IFRT versenyszabályzat

A verseny adatai

Az Ifjú Fizikusok Regionális Tornájának (IFRT) célja, hogy megtalálja és teret adjon azoknak a fizika iránt érdeklődő tehetséges diákokat, akik szívesen végeznek iskolai szintű kutatómunkát és dolgoznak együtt társaikkal csapatban.

A verseny célközönsége: Magyarországon (vagy magyar nyelven) tanuló 7-9. osztályos diákok.

Szervező intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), Anyagfizikai Tanszék

A verseny főszervezői:

  • Hömöstrei Mihály (ELTE, Budapesti Német Iskola)
  • Ispánovity Péter Dusán (ELTE)
  • Jenei Péter (ELTE)
  • Vavrik Márton (BME)

 

A verseny menete

Az IFRT verseny országos szinten van meghirdetve minden év szeptemberében. Alapját a szervezők által meghirdetett 4 kutatási feladat adja. Jelentkezési határidő október vége.

A jelentkezéssel együtt beadandó egy max. 1 oldalas csapatleírás és motivációs levél is. Nyolcnál több csapat jelentkezése esetén a szervezőbizottság választja ki a nyolc bejutó csapatot. Kiválasztás esetén előnyben részesítjük a hátrányos helyzetű régiókból érkező csapatokat.

Az IFRT egyfordulós magyar nyelvű verseny, mely azonban 3 „fight”-ból („csörtéből”) áll. A verseny folyamán ezeket a csörték 2-2 csapattal párhuzamosan folynak. (Kivételt jelent, ha a versenyre páratlan számú csapat jelentkezett, akkor az egyik csörtében 2+1 csapat vesz részt. Ennek a részleteiről lásd 1.2.3 fejezetet.) A csörtékben egymással találkozó csapatokat a verseny elején sorsolással határozzuk meg.

Az IFRT inspirációja az Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenye (IYPT) és előválogató versenye.

A verseny menetét az alábbi táblázat mutatja, egy 8 csapatos verseny esetén:

1. csörte: A vs. B;  C vs. D;  E vs. F;  G vs. H
2. csörte: A vs. E;  C vs. G;  B vs. F;  D vs. H
3. csörte: A vs. G;  C vs. F;  B vs. H; D vs. E

A sorsoláson ezeket a betűket fogjuk kisorsolni. A csörték során egy zsűri pontozással értékeli a csapatok teljesítményét. A verseny során a legtöbb pontot elért két csapat között egy döntő keretén belül dől el a végső sorrend. Ha van olyan csapat is, aki minden csörtéjét megnyerte de a pontozás szerint nem jutott volna döntőbe, a döntőben harmadik csapatkén részt vehet (több ilyen csapat esetén a legjobb pontszámú). A döntő egy ugyanolyan folyamatú és pontozású

Csörték menete

Minden csörtében két szerep van: előadó és kihívó. A csörte során egy csapatból egy csapattag képviseli a csapatot. Az első két csörtében a kihívó választja (hívja ki) az előadó által bemutatott problémát, a harmadikban az előadó csapat a csörte előtt kiválasztja a bemutatott problémát. Egy csörtén belül nem lehet kétszer (három csapat esetén háromszor) ugyanazt a problémát kihívni vagy előadni. A verseny során egy csapatnak nem lehet ugyanazt a problémát háromszor előadni, vagy háromszor kihívni.

Csörte részei, időbeosztás:

A csörték két csapatos esetben két felvonásból állnak. A csörte megkezdése előtt a csapatok tesztelik, hogy a számítógépjeik ill. egyéb eszközeik működnek-e. Ugyanaz a csapattag a verseny során maximum háromszor szerepelhet, ebből maximum kétszer hívhat ki, illetve maximum kétszer adhat elő. Egy felvonás, összes időtartama 30 perc, menete:

  1. Kihívás (1 perc): A kihívó csapat megnevezi a bemutatandó problémát. Kihívni csak olyan témát lehet, amit az előadócsapat még nem mutatott be, vagy hangzott már el az adott csörtén (termen) belül.
  2. Előkészület (3 perc): Az előadó csapat előkészíti a bemutatott problémát. Az előkészület nem tarhat tovább 3 percnél. Ha a csapatnak nem sikerül időben elkezdeni az előadását, akkor az előadás 10 percéből veszít időt. Az órát a zsűrielnök megfelelő esetben megállíthatja.
  3. Előadás (max 10 perc): Az előadó csapat egy tagja bemutatja a vizsgált problémát. Az előadás során felhasznált irodalmat célszerű mindig azon a dián feltüntetni, ahol az adott anyag felhasználásra került. Tartalmát a jó és összehasonlítható pontozhatóság végett célszerű az alább struktúra szerint felépíteni:
    1. A probléma rövid bemutatása,
    2. A probléma kísérleti összeállításának bemutatása (képek, videók, esetleg helyben bemutatott kísérlet),
    3. A problémában bemutatott jelenség kvalitatív magyarázata (alapvető fizikai fogalmak felhasználásával), a különböző összefüggések között várt összefüggések (akár pusztán kvalitatív) megfogalmazása
    4. A jelenség során végzett mérések bemutatása
    5. Mérési eredmények és fizikai magyarázatok összevetése
    6. A kutatás és eredmények összefoglalása, a lényeges eredmények illetve. További ismeretlen paraméterek kiemelése.
  4. Gyors kérdések (1 perc): A kihívó csapat
  5. Felkészülés (2 perc): A kihívó csapat felkészül az előadás értékelésére. Az elhangzottak alapján a kihívó csapat befejezi és a kivetítőn megjeleníti az előadás alapján készített véleményezését.
  6. Véleményezés (max 2 perc): A kihívó csapat véleményezi az elhangzottakat. A bemutatott előadás könnyű és gyors értékelése céljából javasoljuk, hogy egy maximum 1+3 diás PPT prezentációt készítsenek a versenyzők, melyből az első dia a részvevők nevét, iskoláját és a vizsgált probléma címét tartalmazza. A 3 további dián javasoljuk az alábbi pontokat bemutatni:
    1. A kísérleti összeállításra és a Fizikai magyarázatok rövid, kulcsszavakban történő értékélése
    2. Mérési eredmények és Eredmények összevetése
    3. Kérdések a vitára
  7. Vita (6 perc): Az előadó és kihívó csapat egy-egy tagja megbeszélik a kihívó csapat által megfogalmazott kérdéseket. A Véleményezés közben felvázolt kérdések alapján a kihívó lehetőséget ad az előadónak a felmerült pontok tisztázására. Fontos, hogy alapvető cél egy párbeszéd kialakítása, melyben mindkét félnek igyekeznie kell partnernek lenni, miközben egymással tisztelettel és udvariasan viselkednek, illetve fontos, hogy mindkét fél bemutassa a véleményét a témáról.
  8. Kihívói összegzés (1 perc): A kihívó összegzi a megbeszélés eredményét, hogy számára milyen tanulságokkal és eredményekkel zárult a vita: sikerült-e minden kérdést, megválaszolni, esetleg mely lényeges pontokra nem sikerült kitérni.
  9. Előadói összegzés (1 perc): Az előadó csapat összegzi a kutatása és a megbeszélés eredményeit.
  10. Zsűri kérdések (3 perc): A zsűri tagjai kérdéseket tesznek fel az előadónak és a kihívónak is.
  11. Zsűri pontozása (2 perc): A zsűri kitölti a pontozólapjait.

A Véleményezés és a Vita összesen maximum 32 perc. Ha a véleményezés hamarabb befejeződik, a fennmaradó időt a vita maximum idejéhez adjuk. Más folyamat hamarabbi befejezése esetén erre nincs lehetőség.

Kétcsapatos csörte esetén egy 10-15 perces szünet után a szerepek megcserélődnek és következő felvonással zárul a csörte. Háromcsapatos csörte esetén a szünet minden esetben 5 perc.

Háromcsapatos csörte

Olyan esetekben, amikor páratlanszámú résztvevő csapat van a versenyen, elkerülhetetlen, hogy minden fordulóban egy csörtében 3 csapat vegyen részt. Háromcsapatos csörte előfordulhat a döntőben is. Ilyenkor az előadó és a kihívó mellett a megfigyelő státusz jelenik meg. Ez esetben egy csörtén belül 3 felvonásra kerül sor az alábbi forgatókönyv szerint:

  1. Felvonás: A csapat: előadó; B csapat: kihívó; C csapat: megfigyelő
  2. Felvonás: A csapat: kihívó; B csapat megfigyelő; C csapat: előadó
  3. Felvonás: A csapat: megfigyelő; B csapat: előadó; C csapat: kihívó

Értékelés (pontozás)

A zsűri pontjai a verseny végén kerülnek nyilvánosságra – a verseny izgalmának megőrzése céljából. Minden zsűri legalább 4 tagból áll, akiknek fizikatanár vagy fizikus diplomája van, és/vagy több év tapasztalattal rendelkeznek IYPT felkészítés terén.

A zsűri elnöke felel a csörte lebonyolításáért, az időkeretek betartatásáért, de meg is állíthatja verseny közben az órát, ha valamilyen technikai nehézség ezt indokolja.

A pontozás alapja versenyzők elméleti és kísérleti hozzájárulása a problémájukhoz, és ezek bemutatása. Ugyanakkor érdemes forrásokat használni, viszont ezt mindig hivatkozásokkal jelölni kell. A zsűri kérdések időtartalmát és kérdezését a zsűri elnöke szabályozza. A zsűri pontjai közül a legmagasabb és a legalacsonyabb pontok 50%-os súlyozással kerülnek a csapatnak adott pontokhoz. A zsűri pontozólapjait lásd itt.
Az előadó csapatok maximum 48 pontot kaphatnak csörténként (24 pont előadás 24 pont a vitában), a kihívó csapatok pedig maximum 32 pontot (16 pont az előadás véleményezéséért és 16 pontot a vitában). Így a csapatok a három csörte alatt maximum 240 pontot érhetnek el.

Díjazás

A verseny végeredménye a döntő és a 3 csörte során szerzett pontok alapján alakul ki. A döntőbe jutott csapatoknál nem vesszük figyelembe a csörték alatt elért pontokat, de mindenképp ők kerülnek az első helyekre. Az első helyezett csapat „arany”, a második „ezüst”, a harmadik és negyedik pedig „bronz” érmet nyer.

A verseny során az alábbi kategóriákban hirdetünk különdíjakat:

  • Legjobb előadó: Az a versenyző kapja, aki a legtöbb pontot kapta előadóként.
  • Legjobb kihívó: Az a versenyző kapja, aki a legtöbb pontot kapta kihívóként.
  • Ifjú tehetségek: A legalacsonyabb átlagéletkorú csapat kapja.